"Három dolog fontos az életben. Az első, kedvesnek lenni. A második kedvesnek lenni. A harmadik, kedvesnek lenni." (Henry James)
Ezen a héten van a Mentális Egészség Hete, mely idén a Kedvesség témájára fókuszál. A kedvesség alapvetÅ‘ fontossággal bÃr az emberi életben, az utóbbi pár hónapban azonban talán még jelentÅ‘sebbé vált. A karantén idÅ‘szak alatti kihÃvások elÅ‘térbe hozták az igényt, hogy kedvesen és gyengéden forduljunk a körülöttünk lévÅ‘khöz, a tÅ‘lünk távoli szeretteinkhez és önmagunkhoz is (például az öngondoskodás által).
Ahogyan a Mentális egészség hetét kezdeményezÅ‘ alapÃtvány honapján is olvashatjuk: "A kedvesség az alapköve a saját egyéni és társas mentális egészségünknek." A következÅ‘kben néhány kutatáson alapuló bizonyÃtékot olvashattok arról, miért is van nagy jelentÅ‘sége a kedvességnek a lelki egészségre!
Mitől is válik fontossá számunkra a kedvesség? Mi áll ennek a hátterében?
A kedvesség egy veleszületett igényünk, mely spontán módon fejlődik ki kora gyerekkorban. Elmondható, hogy várjuk másoktól a kedvességet, és mi magunk is igyekszünk kedvesnek lenni másokkal, hiszen ezáltal tudunk kapcsolódni. Amikor valami kedves cselekedetet hajtunk végre, az agyunk jutalmazó rendszere lép működésbe, és egyfajta kellemes megelégedettség érzéssel jutalmaz minket (a pszichológiában ez az úgynevezett “warm-glow). Ez a reakció állhat a kedvességre sarkalló motiváció hátterében. Úgy is mondhatnánk, hogy: "kedvességre programozzuk az agyunkat."
A kedvesség az alap emberi természetünk része. A kötÅ‘désért felelÅ‘s (oxytocin) hormon termelÅ‘dését serkentve elÅ‘segÃti a másokhoz tartozás érzésének növekedését, mások érzéseinek jobb megértését és a bizalmat. Ezt a hatás nem csak a kedves cselekedetet véghez vivÅ‘ben jelenik meg, hanem az azt elfogadóban is.
A kedvesség nem csak a motivációnkra és szociális kapcsolatainkra van pozitÃv hatással, hanem a saját érzéseinkre és jóllétünkre is. Egy oxford-i kutatás eredményei alapján a "Végezz egy hétig kedves cselekedeteket" kihÃvásban való részvétel pozitÃv hatással volt a résztvevÅ‘k jóllétére, elégedettebbnek és boldogabbnak érezték magukat. A kihÃvás alatt elvégzett pozitÃv cselekedetek száma és a pozitÃv érzések növekedése közt kapcsolat mutatkozott, vagyis minél inkább igyekeztek a résztvevÅ‘k a kedves cselekedetek teljesÃtésére, annál jobban érezték magukat a bÅ‘rükben a kutatás végén. Továbbá nem találtak különbség a pozitÃv hatás tekintetében aközött, hogy ezek a kedves cselekedetek önmaguknak, hozzájuk közelállóknak, ismeretleneknek szóltak-e vagy akár csak megfigyelÅ‘i voltak egy-egy ilyen eseménynek. A kedvesség minden szinten pozitÃvan hatott a résztvevÅ‘kre!
Az önmagunkkal szembeni kedvesség fontossága
Az alábbi idézet: "A kedvesség velem kezdÅ‘dik" (RAKtivist) jól kapcsolódik a fentebb Ãrtakhoz, miszerint az önmagunkkal való kedvesség ugyanolyan pozitÃv hatásokkal jár, mint a másokkal való. Kutatások alapján az önmagunkkal való kedvesség növeli az önértékelést és a szerethetÅ‘ség érzését. Azonban önmagunkkal kedvesnek lenni sokszor nehezebb, mint, amilyennek hangzik. Egy kedvességet kutató pszichológus ezt úgy fogalmazta meg, hogy "Amennyiben kihangosÃtanánk a belsÅ‘ dialógusunkat, melyet önmagunkkal folytatunk, biztosan nem mondanánk ki ugyanezeket a dolgokat a szeretteinknek." Mivel sokszor nehezebb az önmagunk iránti kedvesség, mint a mások iránti, fontos kimondottan figyelnünk erre és gyakorolnunk az önmagunkra irányuló kedves cselekedeteket is.
Ennek egy módja az úgynevezett "önegyüttérzés" (self-compassion), amely 3 összetevőből épül fel:
1. Önmagunk iránt érzett kedvesség: önmagunkkal szembeni kedvesség és megértés olyan módon, mint azt számunkra fontos emberekkel tennénk
2. Közös emberi természet: annak felismerése, hogy saját élményeink nem egyediek, mások is küzdenek hasonló problémával, nem vagyunk ezzekkel egyedül
3. Jelentudatosság/Mindfulness: saját érzéseinktÅ‘l való távolság, azok objektÃven szemlélése, vagyis elfogadása annak, hogy lehetnek negatÃv érzéseink, de nem ezek határoznak meg minket
Az önmagunkkal való kedvesség egy fontos elsÅ‘ lépés, ami tudatos erÅ‘feszÃtést kÃván ugyanúgy, mint a másokkal való kedvesség. Még akkor is, ha tudjuk, hogy mennyi pozitÃv hatása és milyen ereje van a kedvességnek, sokszor elfeledkezünk róla, nem igazán fordÃtunk idÅ‘t és figyelmet rá. Ez nem azt jelenti, hogy folytonosan kedves cselekedetek kivitelezésével kell bÃbelÅ‘dnünk, csupán azt, hogy érdemes apró kedvességeket beépÃtenünk a napunkba, és egyfajta szokássá tenni ezeket. Ehhez segÃthetnek a különbözÅ‘ kedvességgel foglalkozó szervezetek kihÃvásai (EFPSA Organised Acts of Kindness, Random act of Kindness, Kindness.org). Ezek a kampányok is kapcsolódnak a korábbi idézethez, miszerint a "Kedvesség velem kezdÅ‘dik", épÃtve ennek az "add tovább" természetére. Azáltal, hogy mi kedvesen állunk másokhoz, és apró kedvességekkel tesszük más napját (vagy akár a sajátunkat) széppé, motiválhatunk másokat is, hogy Ãgy tegyenek - Ãgy terjed a kedvesség. Kutatások szerint azok, akik megtapasztalták, hogy mások kedvesek voltak velük háromszor nagyobb valószÃnűséggel tettek maguk is valami kedveset, mint azok, akik nem.
Összefoglalva a kedvesség rengeteg pozitÃvummal jár, serkentÅ‘leg hat a jóllétünkre, boldogabbnak és elégedettebnek érezhetjük magunkat általa, növekedhet a másokhoz való tartozásunk érzése, továbbá segÃtségünkre lehet a szorongás és depresszió leküzdésében! Kedves cselekedeteink által nem csak mi részesülünk a pozitÃv hatásokból, hanem azok is, akikre ez irányul. Az "add tovább" természete által akár nagyobb csoportokra, a társadalomra is gyakorolhat pozitÃv hatást! Mire várunk még, tegyük mindennapi szokássá a kedvességet, hiszen a
“Kedvesség az a jel, amit a világon hagyunk." (RAKtivist)
Felhasznált szakirodalom:
Chancellor, J., Margolis, S., Jacobs Bao, K., & Lyubomirsky, S. (2017). Everyday prosociality in the workplace: The reinforcing benefits of giving, getting, and glimpsing. Emotion. Advance online publication.
Hamilton, D. R. (2010). Why kindness is good for you. London: Hay House.
Neff, K. (2003). ‘Self-Compassion: An Alternative Conceptualization of a Healthy Attitude Toward Oneself’. Self and Identity 2(2):85–101.
Park, Soyoung Q., Thorsten Kahnt, Azade Dogan, Sabrina Strang, Ernst Fehr, and Philippe N. Tobler. 2017. ‘A Neural Link Between Generosity and Happiness’. Nature Communications 8(1):15964.
Pogosyan, M. (2019 April 11.) ‘Why Choose Kindness’. Psychology Today. Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/between-cultures/201904/why-choose-kindness
Rowland, L. (2018. February 13.) ’Kindness – society’s gold chain?’ The Psychologist. Forrás: https://thepsychologist.bps.org.uk/volume-31/february-2018/kindness-societys-golden-chain
Rowland, Lee, and Oliver Scott Curry. 2019. ‘A Range of Kindness Activities Boost Happiness’. The Journal of Social Psychology 159(3):340–43.
Warneken, F., & Tomasello, M. (2009). The roots of human altruism. British Journal of Psychology, 100(3), 455-471.